2017. április 9., vasárnap

OK, hogy egy fecske nem, de egy domolykó sem csinál nyarat?

Lezártam a biciklit. Felszereltem a botot.
Lementem a vízhez, dobtam. Eh, nem valami jó lett. Megint dobtam, kicsit beljebb. Semmi. Megint dobtam, aztán megint, továbbra is semmi.
Lejjebb mentem. Dobtam, semmi. Dobtam, dobtam, dobtam. Újra csak semmi.
Közben hegymenetben szerb olajos önjáró. Talán ez majd megmozgatja a halakat.
De semmi.
Még lejjebb mentem.
Ígéretes a pálya. Dobás, legyek úsztatása. Csend. Visszahúzom a legyeket. Még mindig csend.
Na jó, vissza oda, ahol kezdtem. Dobás, semmi. Dobás a csendes és a sodrás határára. Se...
Hoppá! Kapás! A bot eléggé kis balinosan hajlik. Lesem, melyik légy jön ki a víz alól üresen. A felsőt nem látom, tuti kis balin.
Még egy freccsenés, aztán a szákban az első idei domolykó!


 A narancssárgára! 6-osra!


Öröm: nagy!
Felcsigázódtam, újra lejjebb próbáltam, már három léggyel (Red Tag Palmer, Coachman, Aspius Orange. Mindegyik 10-es horgon.). Közben fentről megérkezik szállodahajó 1., aztán szállodahajó 2.. Víz?, akár az okádék. Ennek mára annyi.
Még egy kis próbálkozás, aztán irány haza!
Nem olyan rossz ez 11.6 C-os Dunából.