2016. szeptember 4., vasárnap

Szinte el sem hittem




Ma igen  nagy megtiszteltetés ért. Egy ilyen légyre (6-os méret) egy igen derék balin éhezett meg. Azaz nem pont ilyenre, mert mostanában az aranyfácán farok is otthon marad. Ez a légy napról napra puritánabbá válik.
Szóval reggel 6:00 és 6:03 között volt parallel néhány rablás, aztán a Duna egykedvűen folyt tovább. A fölső legyet, ami egy 6-os White Moth volt, egy szintén 6-os Aspius White-ra cseréltem. Erre mindjárt jelentkezett két kisebb balin, majd egy kis csatangolás után visszamentem a két kisebb balinhoz, de ők közben becserélődtek egy nagyra.
A sekélyben kapott, aztán iszkiri befele. Még egy kis backinget is lehúzott. Biztos,ami biztos. 5-6 perc huzavona után végül betessékeltem a szákba. El sem hittem, mekkora!



Ráadásul az előző kollégája még június 23-án esett. Azóta pedig eltelt egy kis idő. 
Nagyon nem bánnám, ha egy kicsit összekapnák magukat a szezon végére, de hála Istennek, megint árad...